# 111. Végre felfelé2015.07.05. 22:37, Divo
A hőmérséklettel együtt úgy látom, hogy az életem is kezd - rendes kerékvágása szerint - felfelé ívelni. Reggel később ért haza párom a munkából, utána viszont együtt aludtunk délelőtt - hármasban szokás szerint Helénával. Én "sajnos" délután is bealudtam, mert ez a hőség nagyon kikészített, olyan 4óra körül ébredtem, kimentem a konyhába, és láttam, hogy az én édes párom épp szorgoskodik a rántott-hússal. Végül ő sütötte ki, meg mellé krumplit is.
Kitalálta, hogy menjünk be megnézni a kilátót a kislánnyal, de leszavaztam, mert Hellt ennek a melegnek még 5órakor se tenném ki. Úgy volt, hogy nem tudunk strandolni menni, mert nincs meg a fürdőruhám, de szerencsére eszembe jutott, hogy hova tettem, így felvetettem ötletnek, hogy menjünk fürödni a Sugovicába. Így is lett. Felöltöztünk, Hellt a mamámra bíztam, aztán indulás!
A víz hűvös volt - én bevallom, hogy az elején vagy 10percig csak fáztam mint a jó gyerekek, addig párom már át is úszott a tulsó partra, és már javában visszafelé tartott a kötelező pihenés után, mire a nyakam a vízbe ért. Nem nagyon ment az úszás, mert fáj minden izmom, de átöleltem párom, és lebegtem egy kicsit. A célnak megfelelt - lehűltem.
Imádom látni, amikor úszik, és irigylem is. Tudok úszni - be is b.szna ha balatoni gyerekként nem tudnék - de rühellem az olyan vizet, aminek nem látom az alját. Valamiért beparázok, bezzeg a balatonba egyébként annyira nagyon nem is zavar. Meg másrészt nem látom be mi értelme lenne hősködnöm az olyan vízbe, ahol nem ér le a lábam, ha a nyakig érőbe is tudok úszni, és ha gebasz lesz, le is tudom tenni a lábam, nem korrekten a vízbe fulladni.
Erről jut eszembe, hogy alig potom 5éve átúsztam a Balatont. Jó társaságom volt a közepétől egy idősebb bácsi képébe. Már "hajtottak" minket csónakkal, hogy igyekezhetnénk, mert viharosabb lesz lassan a szél, de mi nem siettük el a hátúszásunkat. Jó, a végére bele kellett húznunk, mert tényleg kezdett veszélyessé válni a helyzet a magasodó hullámokkal, de megcsináltuk.
A fürdőzés után bemutattam a profizmusom, hogy hogyan lehet egy tömött strandon úgy felöltözni - és közbe levenni a fürdőruhát - hogy senki ne lásson meg. :'D Természetesen lányos zavaromba bugyit elfelejtettem vinni, szóval... mindezt még szoknyával is. NAH DE! Inkább ez, mint egy látványos fertőzés elkapása az iszapos víztől.
Természetesen még eszünkbe jutott lemosni az autót is, egy ilyen kézi autómosóba. Jó buli volt, mert viszonylag olcsón és hamar le tudtuk mosni. Így már csak holnap délelőtt a belső kitakarítás vár rám.
Akartam mondani, hogy 5nap múlva lesz ugye 2hónapos a lányom, nos, az alakom pedig már most olyan, mint előtte. Szóval ha lemennek ezek a dög melegek, akkor elkezdek szigorúan edzeni. Rá kellett jönnöm, hogy az életbe nem leszek "nagyobb", ha a zsírpárnákat várom mint a messiást. Nekem minden centiért meg kell kűzdenem, és meg is fogok, mert az edzés által egészségesebb is lehetek.
Egyébként ma dinnyét, és hódinnyét is ettem. Az utóbbi egy fehér sárgadinnye inkább, a belseje is egy az egyben az, de az illata inkább bodzára hasonlít.
|