Sz�val tal�ltam egy padl�s-leletet. 10�vesen �rt els� hosszabb versem. �me bem�solom nektek. 

Ez�st�s-barna hom�ly

Ez�st�s-barna hom�lyban bandukolok. 
Hogy mi�ta? M�r arr�l se tudok. 
L�pteim visszhangja r�g el�lt m�r, 
S elm�lt m�r r�g a boldog ny�r. 

Ez�st�s-barna hom�ly van itt, 
Arra gondolok t�n esteledik. 
nem hiszem, hisz alszik r�g a t�j, 
Csak t�vol vil�gol egy ablakp�r. 

Ez�st�s-barna hom�lyban szaladtam, 
S a h�z ajtaja el�tt meg�lltam. 
Kopogok s n�zem az ajt� nyitva �ll, 
ez�st�s-barna hom�ly �g veled m�r! 

Bel�ptem az ajt�n reszketegen, 
Ott bent nem hom�ly v�r, s nem f�lelem. 
Egy �regasszony �l d�lcegen, 
S egy b�gre te�val k�n�l engem. 

K�rdeztem t�le a t�rt�net�t, 
S � mes�lt nekem, hogy hogyan �lt. 
�n boldogan figyeltem minden nesz�t, 
S mosolyogva l�ttam a napfelkelt�t. 

K�s� d�lut�n n�n�m fel�llt, 
Kez�ben uti bot, szem�ben hal�l. 
Lassan elindult, hogy mi�rt nem tudom, 
S �n n�ztem ki ut�na az ablakon. 

Egy �ve is m�r, hogy elment, 
Nyom�ban gy�sz maradt, �s csend. 
Ez�st�s-barna hom�ly lett �jfent, 
S ajt�m kopog�s�t�l visszhangzott a csend. 

Bel�pett rajta egy sz�ke l�ny, 
Szem�ben k�nny csillog, b�re halov�ny. 
Te�val k�n�ltam, de � ellen�llt, 
S �n k�rdeztem t�le mi b�nt kisle�ny? 

Elmondta hogy elm�lt a r�gi ny�r, 
S nem maradt bel�le, csak hom�ly. 
Szerelme elhagyta, messze j�r,
S � az�ta �ton van, mint a mad�r. 

K�s� d�lut�n d�nt�ttem, 
Kezembe legjobb botom vettem. 
Siettem el az alkonyatba, 
Ennival�t se vittem arra az �tra. 

Ez�st�s-barna hom�lyban bandukolok, 
Hogy mi�ta? Arr�l tudni se akarok. 
L�pteim visszhangja tiszt�n csend m�r, 
El�ttem nem messze a boldog ny�r.