Tegnap este úgy döntöttem, hogy nem bírom tovább.............
Igen, ki kellett próbálnom az új sütőmet! :'D Szóval laza 30perc alatt rittyentettem egy kis sütit - csokis, csoki darabokkal. Mondom kezdetnek megteszi. Apósommal megkósoltattam, elmentem wc-re, és utána még ruhát készítettem ki magamnak éjjelre. Mire a konyhába értem após kiskutya szemekkel ajánlgatott fel nekem kárpótlásnak egy doboz cigit, merhogy ő megette a sütit. Azért mondtam neki, hogy ha szerinte a cigi olyan finom, mint a sütim, akkor egye azt - de azért bevallom jólesett nagyon. 
 Később berongyoltam a Tévé elé, és a NatGeo Channelen megnéztem a Szabadok szigete című sorozat két epizódját. Egyrészt sikeresek beleszerettem Port Protectionbe (ahol a sorozat játszódik), másrészt a képembe kaptam némi élet-példát, és inspirációt. 
 Tudni kell rólam, hogy nincsenek fixes példaképeim igazából, viszont példaként tekintek bárkire, aki nálam hatékonyabban tudja élni az életét - a saját körülményeinek fényében. Ott láttam meg egy párt - az egyiküknek gerinc a másikuknak térdműtéte volt. És mégis a vágyaiknak eleget téve tisztították ki a területüket, hogy farmjuk lehessen. Meghatott, és rádöbbentett, hogy erre én is képes vagyok. Maximalizálni az emberi tűrőképességet - pont az esetem! 

 Szóval éjjel Helénával aludtam, és ez mindig megnyugtat. Reggel az ő mosolygására keltem, szóval pozitívan indult a napom. Birkóztunk kicsit az ágyban, aztán össze szedtem a maradék erőmet, és kimentem. Nagyim javasolta, hogy feküdjek le aludni még egy kicsit, de passzoltam. Délelőtt aktívan henyéltem, és Hellel másztam körbe a nappalit, aztán felfújtam a képem, és kitakarítottam az egész házat. Jutott erőm gyujtós aprításra is, sőt mikor párom írta Viberen, hogy elindult haza, betettem a sütőbe egy új adag sütit - amit tegnap is sütöttem. 
 Persze egész nap elhintettem neki, hogy sajnos semmit nem tudtam itthon csinálni. Szóval gondolhatjátok, hogy milyen lehet, ha azt hiszitek arra mentek haza, hogy fel van robbanva a konyha, rendetlenség, frissen mosott ruhák halomba - helyette meg fényesre suvickolt járólap, patinásan tiszta szőnyegek, és friss sütemény illat... Sikerült meglepni, és ez a lényeg. :) 

 Persze ennek is megvan a maga apró böjtje: Szétnyílt a seb a lábamon, de most azt mondom, hogy megérte. Ahogy próbálok a pozitív dolgokra koncentrálni képes vagyok legyőzni a testem fájdalmait. Nem mondom, hogy nem fáj, csak azt, hogy nem érdekel. 

Day 6: Mik a legrosszabb és legidegesítőbb szokásaid?

 - Azthiszem mostanában az, hogy gyorsabban robbanok be mint egy gázpalack az Etnába. 
 Rossz szokásaim töménytelen mennyiségben vannak, a kérdés az, hogy melyik témakörben nézzük? Másokkal szemben áltatlában nem jönnek elő, de pl. teljes egészében képes vagyok leamortizálni magam lelkileg úgy, hogy tudom, hogy ezt teszem.
 Ezen felül dohányzom - ami rossz, és senki ne csinálja, mert a nyakát letekerem - mértéktelenül kávézom, és zabálok ha olvasok (és mivel sokat olvasok... ezek után döbbenetes, hogy csak 147kg vagyok....). 

 Nos a tegnapi kifakadásom óta semmi sem lett jobb. 
Kezdjük azzal, hogy a postom után nem sokkal felhívták páromat, hogy bocs, mégse 5re kell jönni, hanem 4re, de vasárnap nem tudni mikor váltunk le... Hát a mocskos --- CENSORED --- ....
Nah utána dühtől fűtve gondoltam, hogy iszok egy kávét. Szokásos zokni kombómba mentem a konyhába, erre ráléptem egy igen vaskos üvegszilánkra.... Az hagyján, hogy egy kisebb disznóvágásnyi vért hagytam hátra a placcon, de fájt is mint az állat. Nah nyomó kötés - nem kéne elvérezni - 20perc múlva már legalább nem véreztem. Bekötöttük, szét röhögtem a fejem a nyomoromon... Mert ugye ez azt jelenti, hogy felvágott lábbal kell közel 1hónapig mindent szinte megoldanom egyedül: Fűtés - kutya etetés - gyerek nevelés (főleg a fürdetés gázos).... 

 Nah éjjel álmomból felvert kislányom keserves sírása - éhes. Hát ugye én a Hero anyja megyek is, hogy csináljam neki a kaját. Nah az összképből a kótyagos fejemen csak az maradt ki, hogy sebesült vagyok, szóval teljes testtel rázuttyantam a lábamra.. Magas C hang megvolt - legalább nem a gyerek üvöltött jobban, hanem én - egyébként le is győztem, mert elhalgatott. 
 Rommá sérült testem elvonszoltam a konyhába csináltam kaját, aztán jött a felismerés vissza érve: Én képtelen vagyok a kislánnyal lefeküdni a földön lévő ágyunkba, az meg még kizártabb, hogy fel is álljak vele - 6kiló a szentem.... Szóval felébresztettem párom, ő segített, és meg is oldódott minden. 
 Utána azért imával a számon aludtam el, hogy reggelre jobb legyen. Ha-Ha-Ha... persze nem lett jobb. 

 Délután beszerelték hozzánk az új gáztűzhelyet. Kiderült, hogy a komoly gázszivárgás nem a régi tűzhely miatt volt, hanem mert a cső csapjánál szivárgott. Ezt a szerelő úgy ellenőrizte, hogy a csap mellett meggyujtotta az öngyujtóját - ezzel lángtengerbe borítva az egész csövet. Úgy elröhögtem magamba, hogyha most felgyujtja a konyhát, én bent égek, mert a röhögőgörcstől menekülni se tudnék. Már csak az hiányzott volna. 

 Miután párom elment - fél négykor - átmentem a szomszédba. Tudni illik a mi szomszéd házaspárunk mindkét tagja orvos - csak nyugdíjas. Nagyon szeretem őket. Olyan megnyugtatók. Nah a dokibácsi megvizsgálta a lábam, megnyugtatott, hogyha nem pihentetem, akkor nemhogy 1hét, de egy hónap múlva se fog meggyógyulni mert olyan rossz helyen van. Elmondtam neki, hogy az kissé bajossá vált abban a pillanatban, hogy párom munkahelyén így alakult a beosztás. Szegény öreg fogta a fejét... 
 Egyébként vagy kétszeresére dagadt a talp párnám, de mit tudnék tenni? Mindenesetre szivaccsal alátámasztottam minden irányból, hogy a súly ne a sebemre essen. Reménykedünk a legjobbakban :) (Optimistán a reménytelenségbe lol....) 

 Adott vagy Te, és mászol éppen ki a gondosan körbe gyepesített emésztő-gödrödből. Nyakig voltál a szarba, de megtanultál úszni - jár így az ember. Aztán eléred a szmötyi-tó szélét, hálát adsz az égnek, kisétálsz a jövődbe vezető útig, ott egy pillanatra megállsz, és elkezded magadról az undorítóságokat lesöpörni.
 Ekkor a semmiből elő tűnik az élet, majd egy hanyag eleganciától fűtött mozdulattal olyan visszakezes pofont kapsz tőle, hogy hármat fordulsz a tengelyed körül, mielőtt becsapódsz a szar-tó kellős közepébe. Állsz nyakig a szarba, és ekkor tudatosul benned: Hullámzik. 

 Említettem, hogy nehezen érint, hogy párom nem tölti itthon a szilvesztert a munkahelye miatt. Nem volt ez elég azoknak a ----CENSORED---- , 14.-étől minden másnap kell dolgoznia, jövő év január 14.-éig , mert az egyik ----CENSORED---- diszpécser elvállalt egy külön munkát, amitől ő kiesik a képből. Magyarul: Egyik reggel elmegy dolgozni, másnap reggel hazaér, alszik délelőtt, eltellik a délután, alszik este, és másnap megint megy dolgozni ugyan így. 
Sírni tudnék egész álló nap. Ráadásul holnap már be kell mennie 5órára dolgozni, és vasárnap TALÁN 5kor leváltják, de nem gyanús, mert aki jönne leváltani, annak a feleségének születésnapja van, és meg kell ünnepelni.

 Nem vagyok képes én ezeket  feldolgozni. Ma már folyamatosan a késem élét néztem, hogyha nem is ölöm meg magam - Hell miatt nem kéne - de olyan vaskos vágást gyártsak a karomra, hogy egy életre emlékeztessen, hogy felkerült a fekete-listámra még egy valag ember... A bosszú türelmes. Ha fent az Atya, vagy bármelyik isten az elmúlt napokba csak 1x meghallgatott, akkor meglesz még ennek az arcátlan pofátlanságnak a böjtje! Sok dolgot eltűrök, de azt nem, hogy a kislányom első karácsonyát - vagy bármelyiket - tönkre tegye holmi pökhendi  ----CENSORED---- alak, aki a bársony székbe ragadt dagadt segge miatt nem tud egy pillanatra felállni, vagy csak elgondolkodni, hogy ezt egy évben ennyiszer nem lehet eljátszani (idén ez a 3. ilyen hónap). 

 Áldom az eszüket, hogy idén kihagyták a kötelező céges karácsonyi bulit. Nem tudom, hogy egy légtérbe ezekkel a majmokkal nem szabadulna-e el a gondosan ketrecbe zárt agresszív énem. Mert akkor párom főnökéből klopfolt disznóhús lenne, a kedves párja hajából felmosó rongy (gyerekei vannak, azért nem lenne belőle is az), és abból az idióta  ----CENSORED---- -ból, aki a szolgálatokat megszervezi nyáladzó idióta szolga, aki 1hónapon át 24/24 hozhatná nekem a kávét, sikálhatná puszta kézzel a wc-t amit szándékosan nem húznék le, meg kiehetné a macskaalom tartalmát ha megéhezne... 

Igen... dühös vagyok.

Amikor hiszel a Télapóban, amikor te vagy a télapó, meg amikor úgy nézel ki, mint a télapó.

♪♫♪ | ♫♪♫♪ | ♫♪ | ♫♪♫

Télapó itt van, 
Hun a p.csába? 
Ja! Én vagyok idén, 
Kelhetek máma, 
Éjjel, Hajnalba,
Csokit a sok csizmába! 

Egy a páromnak,
Egy a nagyimnak, 
Egy megy a lánynak, 
Meg egy az apósnak, 
Éjjel, Hajnalba, 
Csak ki ne lopja a macska! 

♪♫♪ | ♫♪♫♪ | ♫♪ | ♫♪♫

Az első mikulás ünnepelés lányommal. Az első hosszú hosszú idő után, amikor érdekel is, hogy jön a Télapó. És effektíve az első, amikor én vagyok a télapó. Ez jár némi bosszúsággal...
 Először is: Hajnalba illenék felkelni, mert reggelre ott szokott lenni a csizmába az ajándék. A gyerek nem fog kiugrani a kiságyból megnézni, hogy hozott-e neki valamit a Mikulás, de... DE! Én mindenkinek adok, mert láwolom őket. :)
 Másodszorra meg: Ott a probléma, hogy a macskáink szabadon járhatnak a házban, és a fiú cicám Loki történetesen imádja a csokoládét... 
Most úgy alapból a "száncsengő" megy a fejembe, elkezdődött az ünnepi hangulat! Csak legyen már "egy év múlva", amikor Helénám már tudni fogja mi is az ünnep! 

Tegnap került a Hobbik menüpontba két új művem. Ezekből lesz egy sorozat, amiből aztán a konyha falra lesz dísz, mert rájöttem, hogy elég elfuserált lenne, ha vennék oda képeket jó sok pénzért, amikor művész vagyok, vagy mi a fene.... :'D 

Day 4: Mik azok a dolgok, amikben tehetséges vagy?

Úgy döntöttem 3+1 módszerben nevezem meg. Hármat mondok én, és egyet kérdeztem páromtól. 

01. Megoldó képesség 
- Az égvilágon szinte bármit képes vagyok 1-2órán belül megoldani, amire szükség van. Legyen az egy konnektor csere, vagy új akasztó a szekrénybe, vagy életem első autó izzó cseréje. Amire szükség van, azt megoldom - mert kell, és nincs apelláta, hogy nem tudom megoldani. Az túl snassz. 

02. Alkotás 
- Bármiből képes vagyok olyat alkotni, amitől más csak a száját tátja. Néha döbbenetesen kézenfekvő megoldásokkal, ami bárkinek eszébe juthatna, csak mégse. 

03. Főzés 
- Ez is egyfajta "megoldó-játék". Ha van három hozzávaló a hűtőben, akkor sanszosan kétfogásos ebédet összehozok belőle. Nincs lehetetlen. 

+1: Párom azt mondta, tehetséges vagyok a cukiságban :) 
 

Mivel ostobaságnak tartottam volna két napra szedni egy kérdéskört, így jöjjön a következő: 

Day 5: Mik azok a dolgok, amikben tehetségtelen vagy?

Ismét a három +1-es megoldásnál maradnék. 

01. Matematika
- A számokkal brutálisan hadilábon állok! Gyűlölöm a számolásokat - kivéve ha spórolásról van szó a boltokban. Akkor nagyonis pörög a számológép a fejemben. 

02. Lapátolás söprés után 
- A koordinációm odáig terjed a söprű-lapát koncepcióban, hogy kollégista koromban könyörögtek a szobatársaim, hogy max. egy helyre söpörjek mindent, mert szörnyű nézni, amit művelek. 

03. Nőiesség
- Egyszerűen ostoba vagyok hozzá. A legtöbb nőnek ez zsigerből megy, nekem komoly tanulási folyamat. Az még hagyján, hogy trágár vagyok reflexből, férfias dolgokon szocializálódtam, és a fekete ruhákat egy időben lekönyörögni se lehetett rólam, de a körömlakkozáson kívül az égvilágon semmit sem sikerült még elsajátítanom normálisan. Gyanítom azt is csak azért, mert közel áll a grafikához. 

+1: Párom helyből rávágta, hogy rendtartás. Mert tény, hogy remekül rakok rendet, de képtelen vagyok megtartani :) 

 Tegnap elmentünk párommal randizni - végre. 
 Olyan jól elbeszélgettünk, mint még a kapcsolatunk elején. Rettenetesen élveztem! Utána bevásároltunk a tacskóba szokásos jó hangulatba. Akartam venni 2016-os naptárt magamnak, de egy darabot se találtam jellemzően... Zsonglőrködtünk a kuponokkal, mert az vicces, és 5000ft-ot meg is spóroltunk. Hazaérve aztán jött a közös kép készítés lányunkkal. Párom vett magának a forgalmihoz tokot. Megmutatta Hellnek - nagy hiba volt, mert vagy 1,5 órán át nem lehetett tőle elszedni. 

Este elkapott a kreativitás, és az apámtól hozott két nagy kétszemélyes takaróhuzatból varrtam két egyszemélyest, meg párna huzatot is. 

 Páromnak is nagyon tetszett. Teljesen vicces volt, hogy az utolsó arasznyi varrásom fölött ott állt após is meg mamám is, annyira érdekelte őket milyen lesz teljesen kész állapotában. 
Mondjuk a színe... magenta és fekete-fehér. Nem az esetem, de örülök neki, hogy csináltam végre valami látványosat. 

Day 2: Kép a kézírásodról

Ugye kihagytam az első napot, mert nem hiszem, hogy az iskola téma számomra már releváns lenne. 

Hirtelen ezt találtam - ez akadt a kezem ügyébe. A kis fekete könyvem, amiből anno tanultam - de ez egy másik történet. Pont mondtam Aulunának, hogy vicces, hogy pont ezt az írást sikerült elkapnom, amikor témába került köztünk később. 
Nos, végülis szó-szó ez a kapkodó írásom. 

Day 3: Ért-e már valaha olyan esemény, amikor pozitívan csalódtál önmagadban?
 

Ezzel is elmaradtam, mert már itt tartok, de bepótolom.